Terjedő öregedés
A demográfiai öregedés nem az egyes emberek által
megélt évek múlásáról, gyarapodásáról szól, hanem arról, hogy
a népesség tagjai között egyre többen, egyre nagyobb arányban
vannak az idősebb korúak, illetve egyre kevesebben, egyre kisebb
arányban a fiatalabb évjáratok. Az öregedés nem új keletű. 1880-ban
(az ország mai területén) a legalább 60 évesek aránya 7%-ot, 1920-ban
9%-ot, 1960-ban 14%-ot és 2001-ben 21%-ot tett ki. A folyamat
gyorsulását jelzi, hogy 1880–1920 között még csak 2, 1920–1960
között 5, 1960-tól 2001-ig már 7 százalékponttal emelkedett az
idősek aránya.
A demográfiai öregedés természetesen nemcsak Magyarország népességét
érinti, hanem ma már szinte minden országban megfigyelhető. Leginkább
a fejlett országok népessége idős. 2000-ben Olaszország, Görögország,
Németország, Svédország és Belgium állt az első öt helyen a 60+
évesek arányát tekintve, Magyarország a 20. volt ebben a rangsorban
(ENSZ adatok).
Az öregedés többtényezős folyamat, okai nyilvánvalóak. Növekszik
az élettartam, a korábbihoz képest viszonylag sokan érik meg az
idős, sőt a nagyon idős kort. Ugyanakkor kevesebb gyermek születik.
A költözések is hatnak a folyamatra: a kibocsátó térségben általában
idősebbé teszik, a befogadás helyén pedig (legalábbis átmenetileg)
fiatalítják a népességet.
A demográfiai öregedés hazai területi eltéréseit a termékenység,
a halandóság és a területi mobilitás régiók, megyék és kistérségek
közötti különbségei alakítják.
Az idősek aránya
Az ENSZ kiadványokban szokásos korhatárokat követve azokat soroljuk
az idősebb korú népességbe, akik elmúltak 60 évesek. Magyarországon
a népesség 20,4 százaléka tartozik ebbe a korcsoportba. Régiók
szerint az arányok 18,8% (Észak-Alföld) és 21,3% (Közép-Magyarország)
között helyezkednek el. A megyék szintjén Budapest vezet (23,2%),
és Szabolcs-Szatmár-Bereg a legkevésbé idős (17,4%). A 150 statisztikai
kistérség (kisrégió) lakosságában a legalább 60 évesek aránya
15,7% (Kisvárdai kistérség, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és 28%
(Őriszentpéteri kistérség, Vas megye) között alakul. A "rangidős
top-lista” az Őriszentpéteri, a Pétervásárai, a Csongrádi és a
Lenti kistérséget foglalja magában, az itt élők közül legalább
minden negyedik ember túljutott a hatodik ikszen. Igen nagy különbségek
vannak a budapesti kerületek között. Az idősek aránya az I. kerületben
33,9%, míg a IV. kerületben 16,4%.
A fiatalok aránya
Európában a 20 év alattiakat sorolják a fiatalok közé. Magyarországon
a fiatalok aránya 23,1%, egyelőre meghaladja az idősekét. A legmagasabb
érték ott fordul elő, ahol a legkisebb az idősek aránya és fordítva:
az Észak-Alföldön 26,1%; Közép-Magyarországon 20,6% a fiatalok
aránya. A megyéket tekintve az össznépességhez képest Budapesten
lakik a legkevesebb (18,5%), és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legtöbb
(27,9%) fiatal. A kistérségek közül a baktalórántháziban (Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye) még 30% feletti a fiatalok aránya, ám az őriszentpéteriben
csak 18%.
Az öregedési index
A népesség öregedése tartós folyamat, így az idősek aránya előbb
utóbb eléri, illetve meghaladja a fiatalokét. Az öregedési index
az idős népességnek a fiatal népességhez viszonyított arányát
mutatja, éppen azt méri, hol tartunk ebben a folyamatban.Magyarország
egészét tekintve az öregedési index értéke, vagyis a legalább
60 évesek és a legfeljebb 19 évesek aránya 1980-ban még csak 0,61;
2001-ben viszont már 0,88 volt. Míg tehát két évtizede 100 fiatalra
61 idős ember jutott, 2001-ben +már 88. A népesség-előreszámítások
szerint az várható, hogy az öregedési index 2008 folyamán éri
el az 1,0 értéket.
Az öregedés területi különbségeit az index is tükrözi. Közép-Magyarország
népességében az idősek száma már meghaladta a fiatalokét. Ugyanakkor
az Észak-Alföldön még mindig csak 72 idős korú ember jut 100 fiatalra.
A megyék szerinti szélsőértékek jellegzetesek: Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében az öregedési index 0,63, Budapesten 1,25. Érdekes viszont,
hogy nem feltétlenül a gazdaságilag legfejlettebb megyékben a
legmagasabb az öregedési index. A 0,9 feletti értékek ugyanis
Budapest mellett Békés, Csongrád, Heves, Nógrád és Zala megyében
fordulnak elő. Ezek a megyék átlagos gyermekszámúak, és az ott
lakók várható élettartama sem kiemelkedően magas. Átlag feletti
öregedésük ezzel tehát nem magyarázható. Ez is mutatja, milyen
fontos szerepet játszik egy-egy térség öregedési folyamatában
a vándorlás, a vándorlás iránya, mennyisége és a vándorlók korösszetétele.
Az itt említett megyékből viszonylag hosszabb időszakon keresztül
jelentős volt az elvándorlás, és ez az a pótlólagos hatás, ami
miatt népességük ma igencsak idős.
Ami a kisebb területi egységeket illeti, az őriszentpéteri kistérségben
a legmagasabb az öregedési index, 1,55. Itt tehát két fiatalra
nagyjából három legalább 60 éves lakos jut. Második helyen a pétervásári
kistérség (Heves megye) áll, 1,3-el. Budapest „csak” a harmadik,
1,25-al. Az öregedési index további 29 kistérségben haladja meg
az 1,0-át. A sor másik végén a legfiatalabb kistérségek állnak.
A baktalórántházi és a kisvárdai kistérségben (mindkettő Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében található) az index értéke csak 0,53–0,54, itt a legalább
60 évesek száma alig több, mint a fele a fiatalok számának. 0,7
alatti értéket mutat további 14 kistérség. A térkép szerint a
legfiatalabb kistérségek zöme az észak-alföldi vidéken van, a
legidősebbek pedig mintegy távoli karéjban veszik körbe a központi
régiót. Az öregedési indexbe sűrítve a területi fejlődés sajátosságai
sejlenek fel a térképen.
Hablicsek László NKI
lhabli@mailop.ksh.hu
