Fizetni, vagy nem fizetni? – valahogy így hangzik az a kérdés, amelynek megválaszolása igen heves vitát vált ki a weben is elérhető kreatív tartalmak előállítói, és felhasználói között. Nehéz helyzetben vannak a tartalomtulajdonosok, hiszen az internetezők többsége – köztük részben ezen sorok írója és valószínűleg jónéhány olvasója is – szinte magától értetődőnek tartja, hogy amit a világhálón talál, az ingyen az övé lehet. Elolvashatja, megnézheti, meghallgathatja, sőt ha akarja akár le is töltheti. Ha azonban nincs bevételük az értékes tartalmak előállítóinak, akkor miért foglalkoznának ilyen tevékenységgel – teszi fel a jogos kérdést Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ) ügyvezető elnöke. Szerinte egyébként korántsem olyan rossz a helyzet, elmondása szerint a jó tartalomért igenis hajlandóak pénzt áldozni az emberek. Persze döntő, hogy milyen jellegű információról van szó. A tőzsdei adatokért, vagy a nagy hírügynökségek (Bloomberg, Reuters) prémium híreiért fizetnek a felhasználók, nem is keveset.

Annak ellenére, hogy a kreatív tartalmak online értékesítésében hatalmas gazdasági potenciál van, egyelőre nem igazán sikerült kiaknázni ezt a lehetőséget. Ennek oka, hogy még nem áll rendelkezésre az az üzleti modell, amely mind a megosztás, mind a fizetés módjában és mértékében megfelelni a tartalom előállítóinak, jogtulajdonosainak és felhasználóinak egyaránt. Próbálkozások, és úgy-ahogy működő modellek azért már vannak. Ezek közé sorolható az online szerepjátékok világa – mint például az ötödik születésnapját novemberben ünneplő, mintegy 12 milliós tábort gyűjtő World of Warcraft -, amelyben sikerült rávenni a felhasználókat, hogy fizessenek vagy a résztvételért, vagy a játékban történő előrelépéshez szükséges felszerelésért, képességért. De a zeneiparban is vannak kezdeményezések, amelyek közül az Apple modellje tűnik eddig a legsikeresebbnek, egy divatcikké vált lejátszó, az iPod és egy internetes zenebolt, az iTunes kombinációjával. A digitális csatornákon – online és mobilon – keresztül tavaly már 3,7 milliárd dollár értékben adtak el zenét világszerte, ezzel ez a platform 20 százalékos részesedésre tett szert ezen a piacon. Azonban a legális piac növekedése, és az új előfizetésen alapuló értékesítési modellek megjelenésre ellenére virágzik az illegális zeneletöltés is, 2008 az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) becslése szerint 40 milliárd zeneszámot töltöttek le a felhasználók anélkül, hogy fizettek volna értük.

A webes tartalmak kínálta gazdasági lehetőségek kihasználása a jelek szerint egyre fontosabb szempont az európai uniós döntéshozók számára is. Az Európai Bizottság (EB) október végén tett közzé egy vitaanyagot a kreatív online tartalom (könyvek, zene, filmek, videojátékok) egységes európai digitális piacának kialakításáról. Az EB elemzései szerint ha sikerülne megvalósítani az ilyen jellegű állományok határok nélküli, valóban egységes piacát, akkor akár megnégyszereződhetne a kreatív tartalmak kiskereskedelmi forgalmából származó bevétel.

A tartalom digitális hozzáférhetővé tétele tehát nagy lehetőségeket hordoz magában Európa számára, ugyanakkor azonban számos kérdést is felvet. A kulturális termékek és szolgáltatások digitális forgalmazását még mindig behatárolják bizonyos szabályozásbeli akadályok és területi megkötések, ami hátráltathatja a kreativitást és az innovációt – olvasható az EB által kiadott vitaanyagban. A jogszerűtlen letöltések nagy mennyisége ellehetetlenítheti a digitális tartalom gazdaságilag életképes egységes piacának kialakítását, és jóval határozottabban kell elősegíteni a kreatív tartalom határokon átívelő jogszerű forgalmazását.

Nos, számos szakértő és elemző megítélése szerint az Európai Unió döntéshozóinak gondolkodásában változás jelei mutatkoznak ebben a témakörben. Mlinarics József szerint igen pozitív elem a vitaanyagban, hogy nem csak a szerzői és tulajdonosi jogokat veszi védelmébe, de azt is hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy egyszerűen, és a lehető legkedvezőbb áron juthassanak hozzá a felhasználók az őket érdeklő állományokhoz. Vagyis a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett felhasználóbarát üzleti modellt kell kialakítani. Ráadásul fontos, hogy az európai kormányok mielőbb meghozzák a megfelelő intézkedéseket az egységes és működő kreatív piac kialakítására, mivel ha ez nem történik meg időben, Európa elszalaszthatja az abban rejlő lehetőségeket – tette hozzá a MATISZ ügyvezető elnöke.

Azt egyelőre nehéz megítélni, hogy mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a kreatív tartalmak internetes értékesítése valóban komoly bevételt hozzon a jogtulajdonosoknak. Egyes termékek esetében valószínűleg robbanásszerű lesz a kereskedelmi siker, és akár 2-3 év alatt megvalósulhat egy működő, egységes és komoly bevételt termelő európai piac. Ebben a kategóriába tartozhatnak az online játékok, vagy az irodalmi alkotások, míg például a tananyagok esetében hosszabb időre lehet szükség a gazdasági hasznosításhoz.

A MATSZ ügyvezető elnöke szerint egyébként a jövő világának könyvtára a mozgókép lesz, több lesz a videó állomány, mint a szöveg. Az teszi jól tehát, aki ebbe az irányba mozdul el, videótartalmakat gyűjt össze, illetve animálja a szöveges állományokat. Mlinarics József megítélése szerint rengeteg lehetőség rejlik ez utóbbi tevékenységben, hiszen akár a nyelvtanulásban, vagy az autóvezető képzésben is jóval nagyobb mértékben lehetnek hasznosítani a mozgóképet.

A magyar tartalomipar szereplői igyekeznek elébe menni a dolgoknak, és a szerzői jogok területén olyan változtatásokat kezdeményeznek, amelyek hosszú távon Magyarországot európai tesztközponttá tehetik. Az elképzelések szerint a megfelelő gazdasági környezet – például kedvező adózási feltételek – megteremtésével itthon jó alapot teremtenének a különböző üzleti modellek kipróbálására, és a bevált megoldásokat tőlünk vehetnék át a nyugat-európai országok – vázolta a tervet a MATISZ ügyvezető elnöke.

Azonban sietni kell a megfelelő környezet kialakításával, mert mások is felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. Így például Franciaországban d"France Numérique 2012", az Egyesült Királyságban "Digital Britain", míg Svédországban „Visby Agenda” címen készültek kormányzati anyagok, amelyek rövid- és középtávú stratégiákat vázolnak fel ezen a területen. Ennek alapján rendkívül fontos lenne Magyarország számára is egy hasonló tartalmú átfogó összeállítás, a szellemi tulajdon védelmére, kitérve többek között olyan speciális kérdésekre is, mint az oktatási tartalmakon fennálló szerzői jogi korlátozások – tette hozzá Mlinarics József.

***keret***

Az Európai Bizottság által kiadott vitaanyag három olyan célt jelöl meg, amelynek megvalósítása érdekében jogszabályokat kell alkotni. A kreativitás megfelelő ellentételezésre találjon, és a digitális világ egyaránt hasznára váljék az alkotóknak, a jogtulajdonosoknak és Európa kulturális sokféleségének. A fogyasztóknak egyértelmű árak mellett legyenek jogszerű eszközei arra, hogy bárhol, bármikor széles tartalomválasztékhoz férhessenek hozzá. A harmadik célkitűzés pedig az, hogy legyenek egyenlőek a versenyfeltételek a kreatív tartalom EU-szintű forgalmazását szolgáló új üzleti modellek és innovatív megoldások számára.

Tudta-e?

Európában a kulturális és kreatív ágazat (off- és online) évente mintegy 650 milliárd eurós forgalmat bonyolít, és az EU GDP-jéhez 2,6 százalékkal, a foglalkoztatáshoz több mint 3 százalékkal járul hozzá.

Tudta-e?

A Magyarországon működő Digitális Irodalmi Akadémia keretében az állam juttatást ad a szerzőknek, akik ennek fejében hozzájárulnak ahhoz, hogy ebből az adatbázisból ingyenesen hozzáférhetővé tegyék a műveiket.