Címlap

KIP Munkacsoport megbeszélés


Dátum: 
2009. augusztus 31. 10:00 - 13:00

A felhasználóbarát hazai szerzői jogi szabályzás K+F stratégiája 

Kreatív Iparágak Platformja – KIP
Közgyűjtemények és Kreatív gazdaság jogi szabályozása
Munkacsoport ülés
 
 
Helyszín: Magyar Szabadalmi Hivatal (1054 Budapest, Garibaldi u. 2, II. em. 210. tárgyaló)
Időpont: 2009. aug. 31.-én, 10-órakor
Résztvevők:
Kasziba Levente
2KAL Informatikai Szolgáltató Bt.
Lázár Csaba
HomeSys Media Kft.
Ács Györgyi
Magyar Nemzeti Host
Balassy Zsolt Dr.
Magyar Nemzeti Host
Káldos Péter
Magyar Szabadalmi Hivatal
Kiss Zoltán Dr.
Magyar Szabadalmi Hivatal
Munkácsi Péter Dr.
Magyar Szabadalmi Hivatal
Tószegi Zsuzsanna Dr.
Magyar Szabadalmi Hivatal
Horváth Noémi
MATISZ
Mlinarics József Dr.
MATISZ
Faur Márta
Magyar Rádió Zrt.
Mátrai Júlianna
Magyar Rádió Zrt.
Horváth Orsolya
Neumann Nonprofit Kft.
Kitzinger Dávid
Neumann Nonprofit Kft.
Votisky Zsuzsa
Typotex Elektronikus Kiadó Kft.
 
 
Balassy Zsolt köszönti a megjelenteket, ismerteti a KIP munkacsoportok feladatait, illetve az ülés tervezett témáját. Felhívja a figyelmet, hogy a KIP-nek az NKTH részére elkészítendő Stratégiai anyagához felhasználható koncepcionális kérdésekben várják az észrevételeket.
 
Mlinarics József bevezető előadásában elmondja, hogy a KIP működési területén belül több olyan témát lát, ami azonnal projektté alakítható. Szorgalmazza a proaktív jogalkotást a kreatív gazdaság területén. Elsődleges beavatkozási területként a digitális tananyagok szerzői jogi környezetének módosítását javasolja. A Digital Britain mintája alapján Magyarország nagyon jó teszt környezet lehetne, az új Internetes üzleti modellek kipróbálásához pl. a játékszoftverek fejlesztésénél és terjesztésnél. Ezen a területen meg lehetne vizsgálni, hogy egy esetleges ÁFA változtatás milyen hatással lenne a K+F tevékenységre.
 
Kiss Zoltán kiegészíti a korábban a résztvevők számára írásban megküldött anyagát. Felhívja a figyelmet a Google Books által végzett világméretű könyvdigitalizálási projekt szerzői jogokkal kapcsolatos problémáinak Európai rendezetlenségére. Megjegyzi, hogy a Google tárgyalási szándéka az ügyben pozitív jelzés, ezen az alapon az európai könyvtárak csatlakozása is kidolgozható lehet.
Különösen fontosnak tartja az u.n. árva művek jogkezelésének részletes kidolgozását. Magyarországon Európában először az MSZH dolgozott ki erre megoldást. Jelenleg az MSZH ad eseti engedélyt a kérelmezőnek - aki igazolni tudja, hogy nem leli fel a jogosult szerzőt – a további hasznosításra. Az eljárási díj mellett egy további összeget is be kell fizetnie a kérelmezőnek, melyből az esetlegesen későbbiekben jelentkező jogtulajdonosokat kárpótolni tudják.
 
Munkácsi Péter és Káldos Péter figyelmeztetnek, hogy Magyarország EU csatlakozása óta a jogalkalmazás területén messzemenően igazodnunk kell az európai szabályozáshoz. Az EU a szerzői jogokkal kapcsolatban a 2001/29/EK Irányelvében horizontális szerzői jogi szabályozást ír elő, ami sok problémát vet fel. Ilyen problémás terület az oktatási célú szabad felhasználás kérdése, melyet az EU-s szabályozás csak non-profit célú tankönyvek esetén engedélyez. Hasonló okok miatt a hazai proaktív jogalkotást nem támogatják, mivel az az EU-s rendszerben nem megvalósítható, helyette az EU-s jogelőkészítés menetrendjéhez való igazodást javasolják.
 
Tószegi Zsuzsa különösen fontosnak tartja, hogy a KIP által készítendő Stratégia Javaslatok között kiemeljük a fogyasztókat érintő szempontokat. Vagyis azok érdekében tekintsük át a szabályozásokat, akik megszerzik a jogokat, vagy letöltik az Internetről a szellemi alkotásnak minősülő tartalmat. A fogyasztók ugyanis jelenleg nem tudják igazolni a letöltésük jogosságát. Ezt valamilyen vízjeles technológia bevezetésével lehetne megoldani. Felhívja a figyelmet az egyes fogalmak definíciójában való eltérésekre is, pl. a Magyarországon árva műveknek nevezett kategóriát az EU-ban gazdátlan műveknek nevezik. Véleménye szerint az új szerzői jogi szabályozásnak rendszer szintű változtatásokat kell bevezetnie, mert a jelenlegi helyzet már nem írható le a korábbi fogalomrendszerrel. A web harvesting kifejezésnek pl. nincs elfogadott magyar definíciója, de nem értelmezhető a kötelespéldány fogalma sem a web-es környezetben.
 
Votisky Zsuzsa a saját napi gyakorlatában látja a szerzői jogi szabályozatlanság káros hatásait. Problémának látja, hogy a múzeumi anyagok nem tudnak hasznosulni az oktatásban. A könyvtári digitalizáció lényegében leállt Magyarországon. Az oktatási tananyagok írására meghirdetett új kormányzati pályázatok egyáltalán nem definiálják az elkészülő oktatási anyagok szerzői jogi kérdéseit, amiből véleménye szerint nagy probléma lesz.
 
Mlinarics József javasolja, hogy egy „szellemi tulajdon, mint vagyon” értékelési projektet kellene indítani, illetve ennek kapcsán ki kellene dolgozni az esetleg szükséges jogszabályi kereteket. A szellemi vagyon ugyanis kölcsönügyletek alapja is lehet, illetve az éves mérlegkészítésnél meghatározó vagyonelem lehet, melynek könyvelését egyértelmű szabályok szerint kellene elvégezni.
 
Kiss Zoltán megemlíti, hogy az MSZH az MTA három intézeténél egy pilot projektet indított, ahol értékelik az ott megjelenő technológiákat. Elképzelhetőnek tartja, hogy ezt a tevékenységet a KIP-en keresztül nemzetközi módszertani kezdeményezéssé lehetne kibővíteni.
 
Kitzinger Dávid a Neumann Nonprofit Kft. új kezdeményezéséről számolt be. Gramafon néven indított projektjükben mintegy 1000 darab gyűjtők tulajdonában levő, régi lemezfelvétel digitalizálást és árva jogainak megvételét tervezik.
 
Mlinarics József megköszöni a résztvevők aktivitását.