A KKV-k számára elérhető  egyik legfontosabb támogatási forrás a Kutatási és Technológiai Innovációs (KTI) Alap, amely Vállalkozó Magyarország néven külön alprogrammal rendelkezik a KKV-k támogatására. Az alprogram keretében megjelenő pályázatok közül több kifejezetten a kis- és középvállalkozások igényét és támogatását célozza meg.

Az 5let pályázat célja egyéni feltalálók ötleteinek felkarolása, annak érdekében, hogy az ötletből iparjogi védettséget élvező szabadalom, illetve piacképes termék jöhessen létre. A több szakaszból álló program először a találmány tökéletesítését támogatja, annak érdekében, hogy megindulhasson a szabadalmi eljárás. A későbbi szakaszokban a folyamatba már mindenképpen be kell vonni egy frissen alapított, kifejezetten innovációval foglalkozó vagy csak néhány éve alakult mikro- vagy kisvállalkozást, amelynek közreműködésével megkezdődhet a találmány üzleti hasznosítása. Hasonló pályázati konstrukció áll majd rendelkezésre a felsőoktatási intézmények, költségvetési kutatóhelyek által, egy konkrét kutatási eredmény kiaknázására létrehozott, speciális (ún. spin-off) vállalkozások létrehozására is.

A Szabadalmi pályázat célja a magyar gazdaság innovációs folyamatainak elősegítése, a versenyképesség növelése, az export bővítése a magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának előmozdításával. Ennek érdekében a 2008-ban induló pályázat támogatja a kis- és középvállalkozások, magánszemélyek, közhasznú szervezetek, kutatóintézetek, oktatási intézmények – új termék előállítására, valamint a technológiai eljárásra vonatkozó – találmányai, növényfajtái, használati mintái, formatervezési mintái oltalmának külföldön történő megszerzését és fenntartását, illetve megújítását, valamint a külföldi oltalommal kapcsolatos jogérvényesítést. A pályázatok fogadása és a támogatás nyújtása a 200 MFt-os keret kimerüléséig folyamatos.

A várhatóan 2009-től induló Technológiai Inkubátor Program célja az induló (start-up) technológia-intenzív vállalkozások üzleti irányú fejlesztése technológiai inkubátor vállalkozások és magántőke bevonásával. A program két komponensből áll: az első feladata maguknak az inkubátoroknak a létrehozása, akkreditációja, fejlesztése. A második fázisban ezekben az inkubátorokban történhet meg a technológia-intenzív vállalkozások fejlesztése különböző szolgáltatások nyújtásával, kockázati tőke és pályázati források bevonásával.

A kis- és középvállalkozások fejlesztésekor a regionális szempontok kiemelt szerephez jutnak. A K+F ráfordítások regionális elemzése kimutatja: a források mintegy 66%-a a Közép-Magyarországi Régióra koncentrálódik, miközben a KKV-knak különösen nagy szerepe van a helyi piacok kiszolgálásában. Ebből adódóan regionális pályázatokkal különösen hatékonyan, a helyi igények és sajátosságok figyelembe vételével lehet ösztönözni a vállalati K+F ráfordítások bővítését. A vonatkozó jogszabályok értelmében a KTI Alap 25%-át regionális célokra kell felhasználni; ez 2008-ban több mint 10 milliárd forintnyi forrást jelentett.

A Decentralizált Regionális Programok tartalmának meghatározása éppen ezért nem is központilag történik; ezekről a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntenek, sok esetben a beérkezett pályázatok értékelését is ők végzik – ezekben az esetekben az NKTH csak a pályázati kiírás megjelentetéséről gondoskodik.

A pályázatok tartalma rendkívül sokszínű. Technológiai kutatás-fejlesztési projektek közvetlen finanszírozására ugyanúgy léteznek pályázati kiírások, mint a helyi tudásközpontok és a gazdasági szféra közötti együttműködés támogatására, a vállalkozások innovációs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítésére vagy a hálózatépítésre, üzletviteli fejlesztésére. A pályázati kiírások lényegében kivétel nélkül kiemelten kezelik a kis- és középvállalkozásokat. Vannak olyan pályázatok, amelyeken kizárólag KKV-k indulhatnak, vagy a pályázati konzorcium vezetőjének kell mindenképpen KKV-nak lennie. Más konstrukciókban a nagyobb támogatási intenzitás jelzi a kis- és középvállalkozások preferálását.

A regionális innováció fejlesztésében kiemelt szerepe van a Regionális Innovációs Ügynökségeknek. Az NKTH pályázati támogatásával létrejött szervezetek célja, hogy a pályázatokról való tájékoztatással, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal segítsék elő a források minél eredményesebb hasznosulását.

Szintén regionális alapokon nyugszik az Innocsekk Plusz program, amely a mikro- és kisvállalkozások innovációs projektek megvalósításához szükséges kompetenciákhoz való hozzájutását hivatott elősegíteni.

 

Az Unió által nyújtott támogatási lehetőségek közül kutatás-fejlesztési szempontból kiemelt fontosságú az Európai Unió 7. Kutatási keretprogramja (FP7), amely a 2007 és 2013 közötti hét éves időszakban összesen 53 milliárd eurós fejlesztési forrást jelent. A keretprogram célkitűzéseinek hátterében az Európai Bizottság által 2004. júniusában elfogadott, „Tudomány és technológia, Európa jövőjének a kulcsa- iránymutatások az Európai Unió kutatáspolitikájának támogatásához.” című dokumentum áll. Ez az ajánlás határozza meg az Európai Unió kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését (európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül; európai technológiai kezdeményezések elindítása; az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül; Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára; európai léptékű kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése; a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése).  A 2007-ben indult 7. keretprogramja négy specifikus programra tagolódva – Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások – foglalja magában ezt a hat célkitűzést.

A keretprogram stratégiájában kiemelt szerep jut a kis- és középvállalkozásoknak. Különösen fontos a KKV-k és a felsőoktatási intézmények és egyéb kutatóhelyek közötti együttműködés elősegítése. A kutatóhelyeken elért eredmények gazdasági hasznosítása ugyanis nagyban hozzájárulhat a KKV-k versenyképességének növeléséhez (jelenleg épp a kis- és középvállalatok a legkevésbé fogékonyak az innovációra, az innovációs beruházások legnagyobb része a nagyvállalatokhoz köthető); a kis- és középvállalkozások pedig igényeik megfogalmazásával ahhoz tudnak hozzájárulni, hogy a non-profit, illetve felsőoktatási intézményekhez köthető kutatóhelyeken valóban alkalmazás-orientált kutatások folyjanak. A partnerség a humánerőforrás-utánpótlásra is kiterjedhet, a vállalatok tehát szerepet vállalhatnak például kutatók befogadásában, képzésében is.

Nagyon fontos, hogy a keretprogramban elnyerhető támogatások nincsenek országokra dedikálva, kizárólag kiválósági alapon nyerhető el. Mivel a keretprogram – megfelelően eredményes nemzeti szereplés esetén – igen jelentős pluszforrásokat is jelenthet a magyar kutatás-fejlesztés számára, ezért a magyar kormányzati K+F stratégiában kiemelt szerepet kap a minél hatékonyabb magyar részvétel ösztönzése.

Az NKTH a KTI Alapból két pályázati programot is meghirdetett a magyar pályázók Keretprogramban való minél eredményesebb szereplése érdekében. A Bonus HU programon a Keretprogramon már támogatást nyert pályázók indulhatnak; a magyar pályázat az Unió által nyújtott támogatást egészíti ki, így a nyerteseknek kevesebb saját forrást kell biztosítaniuk projektjük megvalósításához. A Konzorciumépítő pályázat célja, hogy a magyar K+F szereplői minél eredményesebben szerepeljenek a Keretprogram projektjeihez alakuló konzorciumokban, illetve minél több magyar vezetésű konzorcium alakulhasson. A pályázaton utazási, illetve pályázatírással kapcsolatos költségekre lehet támogatást igényelni.

 

Mindenképpen említést érdemelnek még azok az uniós lehetőségek, amelyek az ország számára nem feltétlenül jelentenek plusz forrást, ugyanakkor hozzájárulnak az unió tagországainak K+F területen tett erőfeszítéseinek koordinációjához.

A CORNET program célja a KKV-k ösztönzése arra, hogy közösen fogalmazzák meg kutatás-fejlesztési igényeiket és szakmai szervezeteiken keresztül, ún. kollektív kutatás keretében közösen bízzanak meg kutatóhelyeket K+F feladatokkal és az eredményeket minél szélesebb körben a szervezet tagjai között hasznosítsák. A pályázaton olyan konzorciumok indulhatnak, amelyek legalább három, a programban részt vevő tagország együttműködésével jöttek létre. A projekt keretében a szakmai szervezetek kutatóhelyeket bíznak meg a vállalkozások igénye szerinti K+F feladatokkal. A nemzetközi projektjavaslatok szakmai értékelését független nemzetközi bírálók és nemzetközi bizottság végzi. A nemzetközi pályázaton eredményesen szerepelt konzorciumok magyar résztvevői az Alapból igényelhetnek támogatást a projektben vállalt feladataik teljesítéséhez.

Az 1985-ben létrehozott EUREKA együttműködés Európa világpiaci versenyképességét hivatott elősegíteni az ipari, technológiai kutatások koordinálása és összefogása révén. A projektek a piacközeli K+F szakaszra irányulnak; különösen fontos feladat a kis- és középvállalatok (KKV) bekapcsolása az együttműködésbe. A program központi pénzkerettel nem rendelkezik, a konzorciumok tagjai nemzeti forrásokra pályázhatnak; az EUREKA projekt státusz ugyanakkor nagyon fontos minőségi védjegy.

Az EUROSTARS az EUREKA tagállamok és az Európai Bizottság közös kezdeményezése; célja az innovatív, jelenetős növekedési potenciállal rendelkező, K+F tevékenységet végző kis- és középvállalkozások támogatása, nemzetközi együttműködésben megvalósuló K+F projekteken keresztül. A program pályázati kiírásait az egyes tagállamok közösen jelenítik meg, a pályázatok elbírálása, értékelése is központilag történik; a tagállamok saját pályázóikat maguk finanszírozzák, illetve ők végzik a szerződések megkötését is. Magyarországon ez értelemszerűen az NKTH feladata. A projekteknek legalább két különböző tagállamban levő intézmény együttműködésében kell megvalósulniuk. A konzorcium vezetőjének mindenképpen kis- vagy középvállalkozásnak kell lennie, illetve a projekt összköltségvetésének legalább felét is KKV-nak kell állnia. A program valamennyi technológiai terület felé nyitott.

Az ARTEMIS kezdeményezés célja Európa világelső helyének fenntartása a beágyazott rendszerek terén, a 2007-2013-as időszakban közös technológiai kezdeményezésként közös innovációs programot valósítson meg. A kezdeményezés hét évre szóló költségvetése várhatóan 3 milliárd eurót tesz ki, amelynek több mint 50%-át az iparág finanszírozza, a többi része pedig az EU tagállamaitól és az érdekelt társult országoktól, illetve az Európai Bizottságtól érkezik. Magyarország előzetes kötelezettségvállalásként évi 3,3 millió eurót (825 millió Forint) irányzott elő, kizárólag a hazai pályázók támogatására, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére. A 2008. évre tervezett kötelezettségvállalás mértéke, 1,98 millió Euró (495 millió Forint). A kezdeményezésben a pályázatok közös lebonyolítási és bíráltatási rend alá esnek. A támogatni kívánt pályázatok kiválasztását a tagállamok, az Európai Bizottság és az Industrial Association delegáltjaiból álló Joint Undertaking szervezetrendszere végzi.

Az Ambient Assisted Living Joint Programme (AAL-JP) program innovációs program az infokommunikációs eszközökkel segített életvitel területén. Az időskorúak száma világszerte növekszik, mind abszolút értelemben, mind relatíve, az aktív keresők számához viszonyítva. Ellátásuk, gondozásuk, egészségi állapotuk felügyelete és szükség esetén az ápolásuk egyre nagyobb (anyagi, illetve személyi) terhet jelent mind a társadalombiztosítás és intézményei, mind a családok számára Magyarországon is. Az infokommunikációs eszközök jelenlegi fejlettségi szintje lehetőséget ad arra, hogy a felügyeleti és ellátási feladatok számottevő részét műszaki eszközök felhasználásával oldjuk meg a következő évtizedekben. Mindezeken túl az infokommunikációs eszközök szerepe erősödni fog a szűrővizsgálatok elvégzésében, a népbetegségek kialakulásának megelőzésében, illetve korai felismerésében is. A pályázatok lebonyolítója az Ambient Assisted Living International Association (továbbiakban Association); a pályázati kiírással, bíráltatással kapcsolatos feladatokat ezen szervezet látja el. A pályaműveket nemzetközi bírálóbizottság bírálja el. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból mintegy 2,5 millió euró összeget különített el évente az AAL programban való részvételhez.

A KTI Alap forrásai mellett Magyarországon a kis- és középvállalkozások az uniós strukturális alapokból finanszírozott Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv forrásaira is számíthatnak. Ezek közül a KKV-k szempontjából mindenképpen kiemelkedő jelentőségű a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP).

A GOP célzottan a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó első prioritásának célja a gazdaságban hasznosuló olyan ipari kutatás és kísérleti fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek a vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek közötti szoros innovációs együttműködésben valósulnak meg. A GOP második prioritásának dedikált célja a vállalkozások fejlesztése. Ennek érdekében a növekedési potenciállal rendelkező, elsősorban a mikro-, kis-, és középvállalkozások, kapatnak támogatást vállalati kapacitásainak komplex fejlesztése, jövedelemtermelő képességük növelése és a piaci pozícióik javítása érdekében. Ennek eléréséhez szükséges a technológia-intenzív tevékenységek további kiépítése, a magas hozzáadott-értékű termelés és stratégiai szolgáltatások hazai meggyökereztetése, továbbá kiemelten a KKV szektor modernizációja, foglalkoztatásban betöltött szerepének erősítése.

A hazai programok mellett vannak olyan uniós kezdeményezésben alakult kutatás-fejlesztési kezdeményezések is, amelyek nem elsősorban plusz forrást, hanem az uniós országok nemzeti forrásainak koordinációját tűzték ki célul. Ezek között az unión belüli együttműködést célzó programok között is van több olyan is, amelybe kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak.

 

Fontosabb elérhetőségek a cikkben említett lehetőségek alaposabb megismeréshez:

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal: http://www.nkth.gov.hu/hivatal/kis-kozepvallalkozasok

Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: http://www.ddriu.hu/

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség: http://www.innova.eszakalfold.hu

Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség: http://www.norria.hu/

Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: http://www.kdriu.hu/

Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség: http://www.pannonnovum.hu/

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség: http://www.nfu.hu/

EU 7. keretprogram: http://cordis.europa.eu/fp7/