Az elsődleges szerzői jogi ágazatok alapvetően a kulturális szférát és a szoftveripart foglalják magukban. A következő ágazatok tartoznak ebbe a csoportba:

 

Az összes kreatív iparágakban a munkavállalói jövedelem együttes nagysága 552 milliárd Ft volt, és ez a nemzetgazdasági érték 7,17%-ával volt egyenlő. Ezen belül az elsődleges szerzői jogi ágazatokban a munkavállalói jövedelem elérte a 325 milliárd Ft-ot, ami a nemzetgazdasági munkavállalói jövedelem 4,22%-ának felelt meg. Az összes kreatív iparágakban foglalkoztatottak együttes száma 278 ezer fő volt, és ez az összes foglalkoztatott 7,10 %-át tette ki. Ezen belül az elsődleges szerzői jogi ágazatokban foglalkoztatottak száma 2002-ben 162 575 fő volt, ami a teljes foglalkoztatotti létszám 4,15%-ának felelt meg.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a kreatív iparágakhoz kapcsolódó ágazatok/tevékenységek összessége, azaz a kreatív iparágak a gazdaság teljesítményének 7-9 %-át tette ki, míg az elsődleges szerzői jogi tevékenységek átlagosan a magyar nemzetgazdaság teljesítményének 4 %-át képviselték.

A kreatív iparágaknak a magyar gazdaságban elfoglalt teljesítménybeli, foglalkoztatási súlyát jól mutatja a nemzetgazdaság többi szektorával, ágazatával való összehasonlítás. A kreatív iparágak /tevékenységeknek a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékhez és a foglalkoztatáshoz való hozzájárulása nagy gazdasági jelentőséggel bíró iparágak tevékenységéhez mérhető.

Az összes kreatív iparágak 6,67%-os, ezen belül az elsődleges szerzői jogi ágazatok 3,96%-os GDP-beli súlya olyan gazdasági ágazatok teljesítményével állítható párhuzamba, mint a gépipar (7,53 %), a vegyipar (4,43%), az építőipar (5,32%). Az elsődleges szerzői jogi ágazatok által előállított bruttó hozzáadott érték meghaladja mind a textilipar (1,26%), mind a kohászat, fémfeldolgozás (1,79%), mind a villamosenergia-ipar (2,98%), mind az élelmiszeripar (3,55%), mind a mezőgazdaság (3,68%) hozzáadott értékét.

A kreatív iparágakban 283 ezer főt foglalkoztattak, ami az összes foglalkoztatott 7,1%-ának felelt meg. Ezen belül az elsődleges szerzői jogi ágazatok 162 ezer főnek adtak megélhetést 2002-ben, ami a foglalkoztatottak létszámának 4,15%-át jelentette. A kreatív iparágak együttes foglalkoztatási hozzájárulása olyan ágazatokéval mérhető össze, mint a gépipar (7,26%), az építőipar (6,92%), a mezőgazdaság (6,15%), az egészségügy (6,15%). Az elsődleges szerzői jogi ágazatokban közel ugyanannyi foglalkoztatott kapott munkát, mint az élelmiszeriparban (4,12 %). Az elsődleges szerzői jogi ágazatokban dolgozók száma meghaladta mind a textiliparét (3,86 %), mind a kohászatot, fémfeldolgozást (2,71%), mind a vegyipart (2,46 %), mind a villamosenergia-ipart (1,90%).

A kreatív iparágak súlya 2002-ben a magyar gazdaságban a GDP-hez való hozzájárulás alapján más ágazatokkal való összehasonlításban (%)

A kreatív iparágak súlya 2002-ben a magyar gazdaságban a foglalkoztatáshoz való hozzájárulás alapján más ágazatokkal összehasonlításban (%)

Az elsődleges szerzői jogi ágazatok közül a legnagyobb gazdasági súllyal rendelkező tevékenységek 2002-ben a bruttó kibocsátáshoz való hozzájárulás alapján nagyság szerinti sorrendben a következő területek voltak: a sajtó és irodalom, a szoftver és adatbázis, a rádió és televízió, a zene, színművek, opera, valamint a hirdetés, reklám ágazatok. Ez az öt tevékenység adta az elsődleges szerzői jogi ágazatok összes bruttó kibocsátásának 92 %-át. A filmalkotás és videó, a fotográfia és a szakmai érdekképviseleti tevékenység jelentették a maradék 8 %-ot.”

A tanulmány egyes fejezeteinek végén találhatók az adott fejezetben feldolgozott témával kapcsolatban levonható főbb következtetések összefoglalói. E fejezet az említett összefoglalókra épít. Egyrészt úgy, hogy – az áttekintés és a feldolgozás megkönnyítése érdekében – e fejezeti összefoglalókat e helyt együttesen, összegyűjtve megismétli, másrészt pedig akképpen, hogy rájuk építve fogalmaz meg ajánlásokat és javaslatokat a digitális átállás szerzői jogi – főként a közös jogkezeléssel kapcsolatos – kérdéseinek megoldásához.

Néhány megállapítás kiemelése:

 

A DRMS jogi szabályozására számos nemzetközi példa létezik, de a DRM-megoldásoknak a közös jogkezeléshez való kapcsolódása még nem teljesen kiforrott. A DRM-megoldások bizonyos területeken már régebben elterjedtek (pl. DVD-k), más területeken alkalmazásuk még korai stádiumban van.

Várhatóan a közösségi szintű jogpolitika szintjén lesz szükséges rendezni a vezeték útján történő továbbközvetítési jogok megszerzésének folyamatát. E téren is a nemzeti szintű monopolhelyzetben lévő közös jogkezelő szervezetek gyakorlatát – a bizottsági ajánlásból ismertté vált – „egyablakos” központi engedélyezés vagy a „minden jogot egyben” csomagterv, illetve ezek kombinációja válthatná fel.

 

Az erőfölénnyel való visszaélés esetei közül elsősorban a tisztességtelen általános szerződési feltételek alkalmazása érdemel vizsgálatot. A GVH a legversenycentrikusabb megoldásnak a bevételarányos díjmegállapítást tartja; a díjakat a „költség-nyereség” helyett a megállapítás módja tekintetében vizsgálja.

A jelenlegi díjmegállapítási folyamat inkább formális jelleggel, mintsem érdemi módon történik. Ezáltal a jogdíj-megállapításhoz kapcsolódó alkumechanizmusban résztvevők pozíciójának kiegyensúlyozottsága is megkérdőjelezhető.

 

A hazai jogdíjrendszerben a jelenleginél szélesebb körben javasolt díjkedvezményeket érvényesíteni. A jogdíjközlemények hosszabb időszakra vonatkozó rögzítésével, kellő időben történő nyilvánosságra hozatalával törekedni kell arra, hogy a jogdíjrendszer kiszámítható, előre tervezhető költségtételt jelentsen a műsorszolgáltatók számára. A jogdíjak audiovizuális szektorra gyakorolt hatását illetően a felhasználók és a közös jogkezelők teljesen ellentmondóan vélekednek. A jogdíjközlemények jóváhagyását rendszeres hatáselemzéssel kell megalapozni.

 

Bővebb információ: