English
Magyar
Kreatív atlasz - Ságvári Bence, Lengyel Balázs
„A Demos Magyarország 2006 tavaszán jelentette meg „A kreatív gazdaságról. Európa és Magyarország a kreatív korban” című kiadványát (Ságvári, Dessewffy 2006), amely nemzetközi összehasonlításban vette szemügyre Magyarország tágan értelmezett kreatív gazdasági potenciálját, és az ennek kibontakozásához szükséges környezeti feltételek meglétét. Az elemzés alapjául az amerikai közgazdász-geográfus, Richard Florida által kidolgozott elméleti keret, majd az ezen alapuló, Irene Tinagli társszerzővel kidolgozott elemzés szolgált. (Florida, Tinagli 2004) Az angol tanulmány legfontosabb megállapítása az volt, hogy Európa versenyképesség szempontjából kiemelkedően fontos gazdasági központja az olyan hagyományos gazdasági hatalmaktól, mint Franciaország vagy Német -
ország, egyre inkább eltolódni látszik az „új korhoz” legsikeresebben alkalmazkodó skandináv és észak-európai országok csoportja felé.
Már akkor is alapvető kérdésként fogalmazódott meg, hogy hol van, és hol lehet
a helye ebben a regionális és egyben globális versenyben Kelet-Közép-Európa
újonnan csatlakozott országainak, és Magyarországnak.
Az általunk elvégzett elemzés eredményei Magyarország esetében rávilágítottak
arra, hogy nem elég csak „papíron” kreatívnak lenni, hiszen az ország sikeressége nagymértékben múlik azon, hogy a rendelkezésre álló kreatív munkaerőmennyiben képes valódi, innovatív gazdasági teljesítményre. A képzett hazai szakemberek önmagukban sajnos még közel sem jelentenek garanciát a szárnyaló gazdaságra. Ennek „termőre fordulása” nem képzelhető el a megfelelő technológiai színvonal, az olajozottan működő intézményrendszer, illetve a kellően inspiratív, befogadó és támogató társadalmi környezet, a pozitív társadalmi attitűdök.
Hazánk feltűnően rosszul teljesített a Richard Florida féle harmadik „T”, a puha
társadalmi indikátorokat tömörítő „tolerancia” dimenziója mentén. Mindezek alapján arra hívtuk fel a figyelmet, tudatosítani kell, hogy ha egy társadalom aktuális értékrendje ellentmondásban van a „kreatív kor”, a poszt-indusztriális átalakulás értékvilágával, az hosszabb távon komoly akadályokat jelenthet a gazdasági fejlődés számára. A rosszkedv, az elégedetlenség, a kezdeményezés, az erőfeszítéseket megkoronázó siker hiánya nem kedvez az elhivatottságnak, annak az össztársadalmi szinten megjelenő hitnek, amely éltető eleme lehet a kreativitásnak, az „új minőség” létrehozásának, és egyben alapfeltétele és
következménye a toleráns, befogadó társadalmi légkör kialakulásának is.
Tanulmány három nagyobb részre osztható. Az első részben röviden „rendet vág” a kreativitás fogalmához kapcsolódó gyakran használt kifejezésekben, áttekinti a kreativitással kapcsolatos különböző definíciókat, az alapvető összefüggéseket.
Arra keresi a választ, hogy milyen út vezetett a „való világban” és a különböző társadalomtudományokban a kreativitás, a kreatívnak nevezett munkaerő, a kreatív gazdaság szerepének felértékelődéséhez: hogyan függ össze a tudás, a kreativitás egy-egy ország, régió vagy település gazdasági-társadalmi fejlődésével, illetve melyek azok az elméleti iskolák, fogalmak, amelyek ismerete nélkül nehéz a jelenség valódi összefüggéseit, magyarországi alkalmazási lehetőségeit átlátnunk. Ebben a részben mutatja be azt a modellt is, amely az innovációs rendszerek jellegzetességeiből kiindulva szegmentálja a kreatív osztályt.
Az írás második része a magyarországi kreatív munkaerő (a későbbiekben kreatív osztály) térbeli elhelyezkedésének, demográfiájának, időbeli változásának és néhány jellemzőjének részletes bemutatását és elemzését tartalmazza, azaz itt próbálják meg felvázolni azt a kreatív „atlaszt”, amelyre a tanulmány címében is utaltak. Cél az, hogy bemutassák a magyarországi foglalkoztatási szerkezetben a rendszerváltozás óta bekövetkezett változásokat, és választ kapjunk arra a kérdésre, hogy a kreatív munkavégzés szempontjából milyen karakteres csoportok különíthetőek el, s ezek milyen jellegzetességekkel bírnak.
Végül a harmadik fejezetben, az előzőekben megismert tanulságokat, összefüggéseket
rendszerezik, választ keresnek arra összefoglalásként, hogy a „kreatív korban” Magyarország számára milyen következtetések vonhatók le a kreatív osztály, a kreatív és tudás-intenzív gazdasági ágazatok kormányzati, regionális és települési szintű fejlesztésének területein.”
Bővebb információ: