A Kapu Program egy lakóközösségi alapon szerveződő, a generációk közötti együttműködést elősegítő önkéntes segítő szolgálat. A szolgálat a szociális és egészségügyi állami ellátórendszer mellett, annak szolgáltatásait kiegészítve működik és nyújt segítséget azoknak a speciális szükségletekkel élő embereknek, akik nyitottak a segítség igénybevételére.

1. A Kapu Program létrejöttének társadalmi háttere

A Kapu Program létrejöttét az adott társadalmi környezetben meglévő legerőteljesebb problémák alapján megjelenő szükségletek kielégítésének igénye adta, egy civil szervezet keretein belül, szorosan együttműködve a helyi önkormányzatokkal, szakmai-módszertani támogatást kapva az angliai szociálpolitikai fejlesztéssel foglalkozó szervezet, a Social Care Initiatives Network elhivatott szakembereitől.

A program megszületésétől a mai napig folyamatosan fejlődik, változik. Rendszeres újratervezés és újabb célok meghatározása történik a program hatása, az önkéntesek és a felhasználók elégedettségének felmérése alapján.
Kezdetben az angliai önkéntes munka tapasztalatait felhasználva, a magyarországi önkéntes munka hagyományainak felelevenítése volt az elsődleges cél, majd az önkéntes munka szervezett keretek közötti bevezetése egy alföldi kisvárosban, Békésen. A békési tapasztalatokat követően a programot fejlesztő szakemberek célul tűzték ki, a tapasztalatok országos és határon túli kiterjesztésében való közreműködést is. A tapasztalatok és a folyamatos fejlődés következtében nem csak a célcsoport, a felhasználói kör és a szolgáltatások változtak, bővültek, hanem a Kapu Program hatására megszületett két újabb innovatív program is, amely már átlépi a szociális és egészségügyi ellátórendszer határát, hatást gyakorolva a munkaerő politikára és az ifjúságpolitikára egyaránt. Az egyik a Gadara Program, amely mára egy működő prevenciós célú nappali szociális intézménnyé nőtte ki magát Békéscsaba városban, valamint a Napraforgó Program, amelyik szintén prevenciós célú, az idős lakosok mentális leépülésének megelőzését szolgálja az emlékmunka módszerének alkalmazása által, elsősorban a szociális és egészségügyi ellátások területén. A Napraforgó Program még nem került bevezetésre Magyarországon, a program tervezése, bevezetésének lépései és eljárásrendje került kidolgozásra.

2. A Kapu Program részletes bemutatása

A békés megyei Béthel Alapítvány és a brightoni /UK/ székhelyű Social Care Initiatives Network által l996-98-ig lett kifejlesztve és a gyakorlatban elsőként alkalmazva KAPU PROGRAM elnevezéssel, az a lakóközösségi alapú önkéntes segítő szolgálat, amely elsősorban pályakezdő munkanélküli fiatalok számára nyújtott képzést és szakmai támogatást, a fiatalok szakképesítéshez nem kötött, önként vállalt segítségnyújtásához, mely segítséget elsősorban az otthonukban speciális igényekkel élő emberek számára biztosítottak.

Az angliai program tapasztalatai hozzájárultak tehát a Magyarországon is hagyományként működő önkéntes segítő programok felelevenítéséhez, azok továbbfejlesztéséhez.

A Kapu Program kifejlesztését, bevezetését és a módszertani tapasztalatainak leírását l996-l998-ig közvetlenül az Európai Unió finanszírozta a Phare – Lien - Tacis program keretén belül.

Az ezt követő időszakban, és jelenleg is a Kapu Program kiterjesztését, fejlesztését, a képzéseket pályázati támogatások segítségével a Béthel Alapítvány és a Stroke Pozitív Kft. Phare Regionális Forrásközpont biztosítja, mely pályázatok elsődleges támogatói az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, a Mobilitas Ifjúsági Szolgálat és az Angliai Nagykövetség.

2. 1. Miért kapta a program a Kapu elnevezést?

· Kapu az európai fejlesztési módszerek, szolgáltatások és know-how felé.
· Kapu a speciális igényekkel élő emberek és az önkéntes segítők között.
· Kapu a fiatal, és az idős generáció között.
· Kapu a hivatalos szakemberek és az önkéntesek között.
· Kapu a magyar és a kisebbségi fiatalok között.
· Kapu a civil és az önkormányzati ellátórendszer között.
· Kapu az egyén és a lakóközösség között.
· Kapu az Európai Unió és a magyar szociális ellátórendszer között.

2. 2. A Kapu Program tárgya

Önkéntes közösségen alapuló gondozó szolgálat létrehozása speciális igényekkel élő, és az önkéntes segítő tevékenység elfogadására nyitott, elsősorban idősebb személyek számára. A segítő szolgálat kialakításához a program kezdeti időszakában pályakezdő munkanélküli fiatalok kerültek bevonásra. A jelenlegi önkéntesek összetétele már nagyon heterogén, főiskolás, egyetemista, szakközépiskolás és gimnazista diákok, valamint gyermeküket otthonukban nevelő, vagy 40 év feletti inaktív nők és szakképzett aktív korú főfoglalkozással rendelkező lakosok alkotják a szoláltatást nyújtó önkéntesek körét.

2. 3. Önkéntesség és az önkéntes segítés az egészségügyi és szociális ellátórendszeren belül

A Kapu Program önkéntes segítő szolgálat a meglévő, az állami és civil szervezetek által biztosított egészségügyi és szociális ellátórendszer mellett, annak szolgáltatásait kiegészítve nyújt segítséget a speciális igényekkel élő emberek számára.
Az önkéntesek segítő tevékenységüket külső kényszer nélkül, belső indíttatásból, önzetlenül és térítésmentesen végzik. Szolgáltatásaikkal hozzájárulnak rokoni kapcsolataikon kívül álló embertársaik életminőségének javításához.

2. 4. A Kapu Program általános céljai

· Növelni az aktív egészségügyi és szociálpolitikai programok eszközrendszerét.
· Hozzájárulni a társadalmi kirekesztődés lehetőségeinek csökkentéséhez.
· Kiegészíteni a meglévő egészségügyi, szociális alap és szakosított ellátásokat egy hatékony, innovatív módszerrel.
· Fejleszteni és kiegészíteni az önkormányzatok által nyújtott ellátások körét.
· Az otthonukban, vagy az egészségügyi és szociális ellátórendszer intézményeiben speciális igényekkel élő lakosok életminőségének javítása.
· Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Megyei és Fővárosi Munkaügyi Központok) nyilvántartásában lévő pályakezdő munkanélküli fiatalok támogatása annak érdekében, hogy a helyi társadalomtól való leszakadásuk megelőzhető legyen /elsődleges prevenció/.
· A helyi közösségi védőháló erősítése a generációk közötti segítő tevékenység elindításával.
· A helyi, kistérségi és regionális kötődések és szolidaritás elősegítése.
· A pályaválasztás előtt álló fiatalok pályaorientációjának elősegítése.
· A munkaviszonyban lévő álláskeresők, a rendszeres bérjövedelemmel nem rendelkező álláskereső lakosok, valamint Állami Foglalkoztatási Szolgálat (Megyei és Fővárosi Munkaügyi Központok) nyilvántartásában lévő munkanélküli lakosok munkavállalói alkalmasságának fejlesztése az önkéntes munkavégzés tapasztalatai által.
· A Kapu Program által biztosított tréningeken alkalmazott újszerű tanulási módszerek által kiszélesíteni a résztvevők látókörét.
· Közösségfejlesztés.
· Az önkéntes munkát vállaló fiatalok elhelyezkedési esélyeinek növelése.
· A fiatalok helyben tartásának elősegítése.
· Az önkéntesek jelenléte által a civil kontroll hatásának növelése az állami ellátórendszeren belül.
· Hozzájárulni az egészségügyi ellátás és a szociális gondoskodás költségeinek csökkentéséhez.

2. 5. A program speciális céljai

· A Kapu Program tapasztalatai alapján az önkéntes segítés országos bevezetése, jogi szabályozása.
· A Kapu Programok és egyéb önkéntes programok koordinátorainak biztosítani a heti 40 órás alkalmazáshoz szükséges bérköltségeket és a program hatékonyságát szolgáló szükséges tárgyi feltételeket.
· Regionális tudásközpontok létrehozása az önkéntes munka szervezése és módszertani támogatása céljával.
· A programok folyamatos működtetése érdekében a programvezetők és koordinátorok támogatása az adományszerzés módszereinek megismerése és alkalmazása céljával, a Szociális Innováció Alapítvány által kidolgozott tréningeken való részvételi lehetőségek biztosítása által.
· Önkéntesek hazai és nemzetközi közvetítése.

2. 6. A projekt célcsoportjai

1. Szolgáltatók
· Pályakezdő munkával nem rendelkező fiatalok
· 40 év feletti inaktív nők
· 40 év feletti álláskereső nők
· gyesen és gyeten lévő inaktív nők
· általános, közép és főiskolás diákok
· minden olyan lakos, akinek főállása mellett nyitott az önkénes munkavégzésre

2. A felhasználók
· Területi és települési önkormányzatok szociális és egészségügyi alapellátó intézményei által ellátott lakosság.
· Speciális szükségletekkel az otthonukban élő, elsősorban idős emberek, akik számára saját otthonukban, vagy az idősek klubjaiban nyújthat segítséget az önkéntes segítő szolgálat annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig saját otthonukban élhessenek.
· A bentlakásos szociális intézmények állandóan, vagy részlegesen ágyhoz kötött lakói: az önkéntesek segítséget nyújthatnak az emelés-mozgatás, az étkeztetés, a mentálhigiénés prevenció, a foglalkoztatás területén, tehermentesítve ez által az egyre fokozottabb terhelésnek kitett szakképzett ápoló-gondozó személyzetet.
· Az otthonukban élő, speciális szükségleteik kielégítésére folyamatosan segítséget igénylő gyermekek és fiatalok: az önkéntesek tehermentesíthetik a 24 órás ügyeletet biztosító szülőket.
· Támogató szolgálatok: a felhasználók személyes igényeihez igazodó, a személyi segítés nyújtását és az önálló életvitel biztosítását elősegítő szakszemélyzet szolgáltatásai mellett, a Kapu Program nagymértékben hozzá tud járulni a támogató szolgálatok hatásos és hatékony működéséhez.
· Aprófalvas térségek lakosai: azokon a településeken, ahol nem működik falugondnoki szolgálat az önkénesek szolgáltatási, biztosíthatják a szükségletek kielégítését, vagy annak megszervezését.

2. 7. A képzések
Kapu Tréning: az önkéntesnek jelentkezők részére képzésekkel, tréningekkel nyújt segítséget a program, a gyakorlati jártasságok és az önkéntes munka kereteinek elsajátításához. A 40 órás alapképzés a speciális szükségletekkel élő emberek és a szolgáltatást nyújtó önkéntesek szükségleteinek figyelembevételével lett kidolgozva és elsődleges célja, hogy a képzésen résztvevők számára elegendő információt nyújtson ahhoz, hogy biztonsággal el tudják dönteni, akarnak-e önkéntesek lenni. Az alapképzés célja továbbá, hogy felkészítse az önkénteseket a gondozási gyakorlat, kommunikáció, emelés-mozgatás, napközbeni ellátás, dekorálás, adminisztráció és egyéb ügyintézési feladatok elsajátítására. Az önkéntes segítő munka megkezdésének egyik feltétele az alapképzésen való részvétel.
Kapu Tréner Tréning: a 40 órás tréning azoknak a trénereknek, pszichológusoknak nyújt képzést, akik Kapu Tréninget fognak vezetni az önkéntesek számára. A trénerek páros csoportvezetéssel, azonos tematika alapján végzik felkészítő munkájukat, igénybe véve az elsősegélynyújtás, a helyi lakóközösség, a szociális ellátórendszer bemutatása és a kommunikáció a tranzakció analízis segítségével témakörök speciális előadóit.
Kapu Koordinátor Képzés: a 20 órás képzés azoknak a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező, önként jelentkező kulcsembereknek nyújt alapismeretet az önkéntes munka elméleti, gyakorlati és jogi kereteinek, az önkéntesek toborzása és megtartása, stb. bemutatása által, akik a helyi Kapu Programok szervezői, mozgatórugói lesznek. A program sikere leginkább a főállású kapu koordinátorok tevékenységétől függ.
Általános keretképzés a Kapu Programok vezetői, a workshopok moderátorai részére: a 12 órás képzés elsősorban a program általános kereteit, a felelősségek tisztázását, az információ nyújtás módjait, az együttműködés és partnerség, valamint a program fejlesztésénél nagy szerepet játszó kommunikáció módszereit ismerteti meg a résztvevőkkel. Célja továbbá, hogy kellőképpen elkötelezetté tegye a program felelős vezetőjét és megalapozzon a programvezetők között egy szakmai hálózatot.

2. 8. Az önkéntesek költségtérítése

Az önkéntesek munkájukat térítés nélkül végzik, azoknak az önkénteseknek, akik segítő tevékenységük végzése közben a tevékenységgel kapcsolatban közvetlen költségeik keletkeznek, a Kapu Programot koordináló szervezet köteles megtéríteni.

2.9. A Kapu Program önkéntesekre gyakorolt hatása

Az önkéntesnek jelentkező fiatalok a képzés és munkatapasztalat által gyakorlati jártasságot szereznek, megtanulják a másokhoz való viszonyulást és alkalmazkodást, amely magabiztosságot és saját képességeik jobb megismerését eredményezi. A tapasztalatok következtében mélyülhet önismeretük, erősödhet önbizalmuk. Az önkéntes munka eredményeképpen nagyobb lesz az esélyük az elsődleges munkaerőpiacra való bekerülésre, vagy személyiségüknek leginkább megfelelő továbbtanulási lehetőség megtalálására.
A pályakezdők számára az önkéntes munka biztosítani tudja azt a tapasztalatot, amely feltétele lehet a megfelelő munkahely megszerzésének.
Az inaktív, 40 év feletti nők esetében az önkéntes munka segíti a helyi társadalomba való visszakerülés átmenetét, valamint a tapasztalat által erősíti a munkaerőpiacra való bekerülés és visszakerülés esélyeit is.
A nyugdíjas lakosok önkéntessége hozzájárul a szellemi és fizikai aktivitás megőrzéséhez.
A főállással rendelkező aktív lakosok önkéntes munkája a társadalmi szolidaritás érdekében játszik fontos szerepet, amely követendő értéket jelenthet a fiatal generáció számára, és egyben eszköze lehet a burn-out szindróma prevenciójának is.

3. A Kapu Program szükségességének indoklása

· A statisztikai mutatók alapján a középiskolákban és felsőfokú intézményekben végzett fiatalok között egyre emelkedik azoknak a száma, akik munkanélküliként kezdik pályájukat.
· Az egész országra is jellemző elöregedés további növekedése.
· Az egészségügyi és szociális ellátásokkal szemben egyre növekvő lakossági elvárás, néha elégedetlenség.
· Az önkormányzatok számára a bentlakásos intézmények magasabb állami normatív támogatása miatt /szemben az alapellátás és a szakosított nappali ellátásokkal/ még mindig kedvezőbb a szociálisan és egészségügyi okokból speciális szükségletekkel élők esetében a bentlakásos intézménybe való utalás. Nem köteles minden település bentlakásos intézményt működtetni, ezért több esetben elfordul, hogy az intézményi szolgáltatásokat felhasználók nem tudnak saját lakóközösségükön belül maradni.
· Hosszú távon az önkéntes segítő szolgálatok bevonásával egyre kevesebb helyi lakos számára kell a költséges bentlakásos intézmény szolgáltatásait biztosítani, amely az egyén szempontjából humánusabb, az állami költségvetés szempontjából pedig költségtakarékosabb megoldásmódot jelent.

4. A Kapu Program bevezetésének lépései, szükségletei

· Egy, a programmal szemben elkötelezett szervezet, aki felvállalja a program működtetését, koordinálását.
· Kapcsolatfelvétel a Kapu Program módszertani szervezetével, a Béthel Alapítvánnyal.
· Egy főállású programkoordinátor.
· Workshopok szervezése, település nagyságtól függően több alkalommal, ahová minden potenciális partner: szolgáltató, felhasználó, finanszírozó /települési önkormányzat, munkaügyi központ, vállalkozók…stb./ döntéshozó /a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszer megszervezése vonatkozásában/, politikus /a szociális, egészség és foglalkoztatáspolitika felelős képviselője /, állami intézmények vezetői, civil szervezetek vezetői, egyházak képviselői, leendő önkéntesek /diákok, háztartásbeli asszonyok, nyugdíjasok, munkanélküliek / meghívást kap. A workshopokon a szervező intézmény munkatársai is jelen vannak. Moderátor: egy független, magas szakmai tudással bíró személy.
· A workshopok alkalmával bemutatásra kerül a Kapu Program, és a résztvevők határozzák meg annak belső tartalmát, célcsoportjait, helyét a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszerben. Ezek a találkozások adnak alkalmat arra is, hogy kialakuljon a program helyi támogatottsága és megteremtődjön a településen a Kapu Program bevezetéséhez szükséges mentális alap.
· Szolgáltatási koncepció készítése.
· Támogatók megnyerése, pályázatok készítése forrásnövelés céljával.
· Költségvetés készítése.
· Önkéntesek toborzása és az önkéntes munkát igénybevevők számára információ nyújtása az ingyenes szolgáltatásokról: a helyi média és a workshopokon résztvevők segítsége által.
· Alapképzés szervezése és biztosítása.
· Az alapképzésen önkéntes munkára jelentkezőkkel együttműködési megállapodás vagy szerződéskötés. Feltétele: két, a koordináló szervezet által elfogadott személytől ajánlólevél. Ha az önkéntes 18 éven aluli, a szülő és az iskola igazgatója által aláírt támogatási nyilatkozatra is szükség van.
· Önkéntesek közvetítése a felhasználók felé.
· Felhasználói szerződések megkötése.
· A szolgáltatások megkezdése.
· Folyamatos esetmegbeszélés és szupervízió biztosítása az önkéntesek részére.
· Elégedettségi vizsgálatok végzése a szolgáltatók és felhasználók körében.
· A programról folyamatos információ szolgáltatása valamennyi partner részére.
· Ellenőrzés és újratervezés.
· Az önfenntartás megteremtése.
A programhoz szükséges dokumentációs eljárás és az egységes adminisztráció minden programgazda számára biztosított a program keretében.

5. A program további kiszélesítésének várható eredményei a meglévő tapasztalatok tükrében
· Tovább fejlődik az önkéntes szektor.
· A képzések által a lakosság körében egyre ismertebbé és elismertebbé válik az önkéntes munka.
· Szélesedik az idősek, illetőleg a speciális szükségletekkel élők számára nyújtott szolgáltatási kör.
· Erősödik az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti kapcsolat.
· A szolgáltatást felhasználó idős és speciális szükségletekkel élő lakosok tovább, hosszabb ideig tudnak saját otthonukban maradni.
· A rendszeres bérjövedelemmel még nem rendelkező fiatalok jótékony segítő munkát végeznek ahelyett, hogy a munkanélküliség káros hatásait tapasztalják meg.
· A gyakorlatokkal kombinált képzés nem csak gondozói téren, hanem más területeken is növeli a résztvevők ismereteit, érzékenységüket a speciális szükségletekkel élő embertársaik iránt fokozza.
· A fiatalok a másoknak való segítés folyamatában egyre többet tanulnak önmagukról, növekszik önbizalmuk, mentális kiegyensúlyozottságuk. Változik a generációk közötti kapcsolat.
· Növekszik a társadalmi szolidaritásra és érzékenységre való képessége úgy az önkénteseknek, mint a felhasználóknak, növelve ez által az egészség értékét is.
· A képzés és a szolgálatban való tevékenykedés egyik célja az is, hogy csökkentse a rendszeres bérjövedelemmel nem rendelkező fiatalok marginalizálódását.
· Egy fejlődő, társadalmi alapú szolgáltatás jön létre, amely az önkéntesség elvére épül, a speciális szükségletekkel élő emberek számára nyújtva szolgáltatást.
· A helyi önkormányzatok által biztosított egészségügyi és szociális ellátásokat kiegészíti szolgáltatásaival, csökkentve ezzel a költséges szakosított ellátásra fordított összeget. Az intézményi ellátásra fordított költségek megtakarításából hosszú távon fenntartható az önkéntes segítő szolgálat.
· Fejlődik Magyarország szociális és egészségügyi ellátórendszere.
· Hozzájárulhat a program a társadalmi problémák kormányzati-önkormányzati, non profit, profit orientált és informális közösségek és a szektorok együttműködésén alapuló kezeléséhez is.

6. A Kapu Program jövőképe

Tíz év múlva:
· Magyarországon minden második felnőtt lakos önkéntes legyen.
· Magyarországon mindenkinek, aki önkéntes szeretne lenni, egy héten belül lehetősége legyen regisztráltatnia magát a számára legmegfelelőbb szervezetnél; egy hónapon belül lehetősége legyen elkezdeni az önkéntes munkavégzéshez szükséges képzést; két hónapon belül lehetősége legyen elkezdeni a segítő tevékenységet.
· Magyarországon, minden speciális szükséglettel élő embernek, aki önkéntes segítségét szeretné igénybe venni, egy napon belül lehetősége legyen a számára legmegfelelőbb szervezetnél igényét regisztráltatni; egy héten belül történjen meg a szükségletének felmérése; két héten belül lehetősége legyen a szükséges szolgáltatást igénybe venni.

7. Az angliai önkéntes szektor
Angliában az önkéntes szektor a gazdaság szerves részét alkotja. Sokáig váratott magára, amíg elismert és professzionális rendszerré alakult.

Ma Angliában minden második felnőtt lakos önkéntesként is tevékenykedik a szociális, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem valamelyik területén.

A fiatalok körében nagyon népszerű az önkéntes munka, előnyt jelent a továbbtanulási felvételinél, valamint az elhelyezkedésnél egyaránt.

Szinte nincs olyan egészségügyi és szociális intézmény, ahol naponta ne tevékenykedjen a fizetett alkalmazottakkal azonos létszámú önkéntes is. Önkéntesek viszik sétálni a mozgásában korlátozott és tolókocsival közlekedő betegeket, önkéntesek járnak a kórházakba és szociális otthonokba étkezési időben segítséget nyújtani az arra rászorulóknak az étkezésben.
Rendszeres gyűjtéseket szerveznek, jótékonysági boltokat működtetnek, önkénteseket közvetítő irodákat vezetnek.

A fiatalok számára az önkéntes munka segíti a megfelelő munkahely vagy iskola megtalálását is. Gyakorlat, hogy mielőtt továbbtanulni, vagy dolgozni megy egy angol fiatal, elmegy önkéntesnek. Lehet, hogy az ország másik végére, vagy külföldre. Távol a családjától, emberi tragédiákkal és betegségekkel találkozva alakul szemlélete, értékrendje. Egyre inkább körvonalazódik számára az, hogy milyen területen kíván tanulni vagy dolgozni. Sok esetben, ha valaki szociális munkásnak, orvosnak, nővérnek készül, előtte elmegy önkéntesnek egy továbbtanulási szándékának leginkább megfelelő intézménybe, ahol tapasztalatokat szerezhet a választott szakmáról és önmagáról is. Az önkéntesség befejezése után vagy megerősödik elhatározása, vagy változtat előző pályaválasztási szándékán.

Természetesen nem csak azok mennek önkéntesnek, akik egészségügyi, vagy szociális területen szeretnének, felnőttként tevékenykedi. Elmegy az a fiatal is, aki mérnöknek készül, vagy vegyésznek, de elmegy az is, aki építész szeretne lenni. Az önkéntesként szerzett tapasztalatai tapasztaltabbá és bölcsebbé teszik.
Vannak, akik egyszerűen nem tudják eldönteni, hogy mik is szeretnének lenni, ha “nagyok” lesznek. Ilyenkor nem jön rosszul újabb és újabb területen újabb és újabb tapasztalatot gyűjteni. Abban az esetben, amikor fiatal önkéntesek idősebb személyekkel együttműködve tevékenykednek, a kapcsolat és a tapasztalathatással van a több generációs együttélés hiányából keletkező normák és értékek pótlására is.

A felnőtt lakosság körében is nagyon népszerű az önkéntes munka. A burn-out szindróma megelőzésére is használják. Pl. Egy orvos, aki már nagyon nagy tapasztalattal, sikerekkel rendelkezett a saját területén, aki nem ismerte az anyagi gondokat, észrevette, hogy egyre inkább hosszabbak a napok, amit a munkahelyén tölt, és már nem nyújt örömet számára egy-egy sikeres műtét sem. Az öröm és elégedettség érzését olykor – olykor a stressz váltotta fel. Fáradékonnyá vált és kedvetlenné. Úgy döntött, - változtat eddigi helyzetén. Jelentkezett a nemzeti önkénteseket közvetítő szervezetnél, amely egész Angliát behálózza és elutazott Afrikába gyógyítani. Olyan helyre kérte magát, ahol a két kezén és a fejében lévő tudáson kívül szinte alig állt rendelkezésre más eszköz. Öt év után egy új ember érkezett vissza, tele lendülettel, tapasztalattal és energiával.

Az önkéntes szektor angliai finanszírozása
· Közvetlenül a központi költségvetésből. /1995-ben 950 M /
· A helyi önkormányzatok költségvetéséből feladat centrikus támogatással.
· A helyi vállalkozók adományaiból.
· A Nemzeti Lottó adományaiból /1998-ig 980 M L/.
· Az önkéntes szervezetek saját kereskedelmi tevékenységeiből /jótékonysági boltok, rendezvények bevételei/.

A jelenlegi kormány 1998-ban létrehozta azt az alapdokumentumot, amely az önkéntes szektor működésének kereteit határozza meg, lehetőséget biztosítva a kudarcok és sikerek folyamatos nyomon követésére, a szektor folyamatos erősítésére.

Külön bizottság jött létre azzal a céllal, hogy rendszeresen ellenőrizze az önkéntes szolgáltatásokat működtető szervezetek adomány és támogatás felhasználását.

A világ minden pontján megtalálhatók angol önkéntesek.

8. Zárszó
A Kapu Program önkéntes szolgálatai jól illeszkednek az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe, azok szolgáltatásait kiegészítve hatást gyakorolnak a minőség javítására is. A program eddigi tapasztalatai alapján az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 1999 óta támogatja a Kapu Programot.
A Kapu Program civil kezdeményezésként jött létre, végigjárva azokat a fejlődési stádiumokat, amelynek tapasztalatai modellt jelenthetnek nemcsak egy kiegészítő szolgáltatás kifejlesztéséhez, hanem a partnerségen alapuló párbeszédhez is, a nyílt kommunikáció eszközeivel, biztosítva ez által az egyenrangú szerepvállalást, a szemléletváltást igénylő ellátási folyamatban.

A Kapu Program létrejöttét, fejlődését és folyamatos tökéletesítését az egyéni szükségletekből kiinduló civil és kormányzati összefogás eredménye adta. A program fejlődéstörténete hiteles bemutatása annak, hogyan születik meg egy innovatív program, valamint az is világosan láthatóvá vált, hogy az innováció a személyes gondoskodások vonatkozásában nem más, mint a hagyományokra, a lakóközösségben rejlő kohéziós erőre, a generációk és az ellátási szektorok együttműködésére alapozott kreatív, komplex és az egyén számára a speciális szükségletekhez igazodó és szükséges mennyiségű segítségnyújtás biztosítása.
Segítségnyújtás az adott helyen, az adott időben, az adott személyek, vagy személyeknek a pszichés, szomatikus és a szociális erőkör egyensúlyvesztése következtében keletkezett helyzet partnerségre alapozott kezeléséhez.
Önmagában, bármennyire is igazolttá válik hatásossága és hatékonysága, egy program sem tudja a lehetőségekhez mért eredményeket hosszú távon biztosítani, ha nem nyer támogatást, és nem kerül beintegrálódásra azokba a kormányzati (önkormányzati) és szakmapolitikai koncepciókba, amelyek a lakosság jobblétét, egészséges életmódját, az egészség megtartását hivatottak képviselni az esélyek egyenlősége és a társadalmi kirekesztődés megelőzése szempontjainak folyamatos szem előtt tartása mellett.

Vissza az előző szintre