|
• Melyek a rokkantsági
nyugdíjra jogosultság feltételei ?
Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
- egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi
fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban
elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható,
- a szükséges szolgálati időt megszerezte és
- rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen
kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél.
Az öregségi és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra
nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki
saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a
reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte.
• Mennyi szolgálati idő szükséges
a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz ?
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
3 év,
25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
4 év,
30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
6 év,
35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
8 év,
45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
12 év,
55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben
16 év.
A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál
a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.
Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül
szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan,
szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági
nyugdíjra.
Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant,
rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában
betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte,
és rendszeresen nem dolgozik, vagy kereset lényegesen kevesebb a
nyugdíj igénylését megelőző kereseténél.
• Ki jogosult rokkantsági résznyugdíjra
?
Rokkantsági résznyugdíjra az a rokkant jogosult,
aki
- a negyvenötödik életévét, illetőleg 1993. július
1-je előtt az ötvenötödik életévét betöltötte és legalább tízévi,
- 1993. június 30-át követően és 2009. január
1-je előtt az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt
évi szolgálati idővel rendelkezik.
• Hogyan alakul a rokkantsági
nyugdíj összege, mértéke ?
A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában
betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati
idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának
megfelelően
- a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki
rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,
- a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki
teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
- az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki
teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb
az előzőekben említett rokkantsági csoportok sorrendjében a havi
átlagkereset 37,5; 42,5; illetőleg 47,5 százalékánál.
A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati
idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével
azonos.
A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi
átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával
több, mint a III. rokkantsági csoportban.
• Milyen időszakban elért kereset,
jövedelem alapján kell a rokkantsági nyugdíj összegét meghatározni
?
A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset
megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra
jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen
is rövidebb az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő
napjáig terjedő időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő
alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani,
legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a minimálbért kell
havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári
hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják.
• Hogyan alakul a rokkantsági
nyugdíj összege, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíj- pénztárnak is
tagja ?
Ha a rokkant a magánnyudíjpénztárba is fizetett
tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget
nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől,
az átlagkereset összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított
összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként
megállapítani.
• Mikor szűnik meg és mikor éled
fel a rokkantsági nyugdíjra jogosultság ?
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete
négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet
a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati
idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei
a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A
jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések
is megilletik.
Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort – ide nem értve
a korkedvezményre jogosultat – még nem töltötte be, feléledés helyett
kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő
elbírálását.
• Mi történik, ha a rokkantsági nyugdíjas
állapotában változás következik be ?
Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás
miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét
ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító
életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás
miatt módosítani nem lehet.
A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése
után csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet
újból megállapítani.
A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás
esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak
az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat
az állapotváltozás időpontjában megilleti.
Vissza
az előző szintre
|
