Özvegyi nyugdíj
Nyugdíj : Részletes információk : Özvegyi nyugdíj  

 

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat meghatározott feltételek mellett.
Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozó, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

  • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
  • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.


Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki ezen együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban, vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
Az így megállapított özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz, továbbá mezőgazdasági szövetkezeti járadékhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként, mezőgazdasági szövetkezeti járadékosként halt meg.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant, vagy
  • házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.


Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be.

Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj ötven százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az özvegyi nyugdíj mértéke a saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi, munkaképtelenségi járadékában, illetőleg a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi munkaképtelenségi járadékában) nem részesülő életkora, illetőleg rokkantságára tekintettel özvegyi nyugdíjra jogosult, özvegy esetében az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően továbbra is ötven százaléka annak a nyugellátásnak, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna. Egyéb esetekben özvegyi nyugdíj mértéke húsz százalék, illetőleg 2003. november 1-jétől huszonöt százalék.

Az ötven százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett húsz (2003. november 1-jétől huszonöt) százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegyi saját jogú nyugellátásban (öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül. A húsz (2003. november 1-jétől huszonöt) százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági) nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

Több jogosult (pl. több elvált házastárs) esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.
Az özvegyi nyugdíjnak bíró ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.
Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.
A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant.

Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike

  • a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén 1993. március 1-jétől tíz éven belül,
  • a házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül bekövetkezik.

Az első esetben a feléledési idő nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj megállapítása időpontjában irányadó tizenöt évet.
A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha

  • az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és
  • az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.
Ha az özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtti időponttól állapították meg, az özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éled fel, ha a férfi a 60., nő az 55. életévét eléri.