• Ki jogosult árvaellátásra ?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vérszerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

• Meddig jár az árvaellátás ?

Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

• az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,
• huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat.

Az árvaellátásra jogosultságot nem érinti, ha a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói, illetőleg a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya – az oktatási intézmény igazolása alapján – betegsége vagy szülése miatt szünetel.

• Hogyan alakul az árvaellátás összege, mértéke ?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
Az elhunyt nyugdíjának hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek életben lévő szülője rokkant.

Ha a gyermek mindként szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

• Hogyan alakul a hozzátartozói nyugellátások összege, ha a meghalt személy (jogszerző) magánnyugdíjpénztárnak is tagja volt ?

Ha a jogszerzőnek a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összegét saját döntése, illetőleg ennek hiányában a jogszerző felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a hozzátartozó döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a jogosultat a kiszámított hozzátartozói nyugellátás hetvenöt százaléka illeti meg.

Vissza az előző szintre